Dr. Ernesto Guevara de la Serna Argent�n�ban sz�letett, az orsz�g m�sodik legnagyobb v�ros�ban Rosari�ban 1928-ban. Tehet�s csal�db�l sz�rmazott. 15 �ves kor�ban nagy di�kl�zong�sok t�rtek ki az orsz�gban sok di�kot letart�ztattak, Alberto Granadost is, aki egyik id�sebb bar�tja Guevar�nak. Ez nagy hat�sa volt r�. 1944-ben a csal�d anyagi helyzete romlott �s a jobb kereseti lehet�s�g rem�ny�ben �ttelep�ltek Buenos Airesbe. 1946-ban �retts�gizett, majd orvosnak tanult. 1947-ben Per�n ezredes lett Argent�na els� embere. A nacionalista felfog�s� politikus kezdetben szimpatikus volt Guevar�nak. A k�lf�ldi k�zben l�v� vas�tvonalakat visszaszerezt�k, korl�tozt�k az idegen t�ke be�raml�s�t, azonban, mikor Per�n m�g nagyobb �s v�rengz�bb diktat�r�t vezetett be, Guevara �t�llt az ellenz�kbe, de nem politiz�lt ekkor m�g. Valamilyen m�don m�gis harcolni akart a f�ggetlen Latin-Amerik��rt, az eg�sz kontinenst a haz�j�nak tekintette. 18 �ves kor�ban besorozt�k, de alkalmatlannak tal�lt�k az asztm�ja miatt. Egyik bar�tj�val nagy t�r�t szerveztek, c�ljuk volt bej�rni az eg�sz kontinenset, �s megismerni az embereket. Itt szembes�lt igaz�n el�sz�r azzal, hogy a d�l-amerikai t�megek mennyire kizs�km�nyoltak, a t�ra nagyban form�lta egy�nis�g�t. Sokfel� j�rtak, de t�bb h�napos utaz�s ut�n v�g�l is hazat�rtek. 1953-ban Guevara ledoktor�lt. Katonaorvosk�nt dolgozott. Egyik utaz�s�n ismerkedett meg Fidel Castr�val Mexik�ban, aki �pp forradalmat k�sz�tett el� harcost�rsaival. Guevara is csatlakozott a csoporthoz, c�ljuk Kuba felszabad�t�sa a zsarnoks�g al�l. Che-re nagy hat�st gyakorolt Fidel, hat�rozotts�g�val �s egy�nis�g�vel, k�s�bb bar�ts�g alakult ki k�zt�k. A hosszas el�k�sz�letek ut�n, a maroknyi csoport partra sz�llt a szigeten Granma nev� haj�jukon, de a rossz id�z�t�s miatt, a gerill�k 80% elpusztul a korm�nycsapatok ellen v�vott harcban. Ezut�n bujk�lni k�nyszer�ltek, pr�b�lt�k rendezni soraikat �s �j harcosokat is kellet beszervezni. Che ezid�t�jt kezdett foglalkozni csak a szocializmussal, Lenin, Mao k�nyveket olvasott. Kedvenc k�lt�je Pablo Neruda verseit is el�szeretettel b�jta. A Fidel Castro vezette csoportban nem t�lt�tt be fontos tiszts�get, �s egy�bk�nt is � volt az egyetlen nem kubai forradalm�r! Ez az�rt fontos szerintem, mert a kubai forradalom nacionalista forradalom volt nem pedig prolet�r, vagy ilyesmi. V�g�l is a harcok sikerrel j�rtak, gy�z�tt a forradalom, Che n�pszer�s�ge pedig egyre n�tt. Ekkor kapta a Che nevet is, besz�deiben gyakran haszn�lta ezt a sz�t (az �r�m kifejez�s�re haszn�lj�k). M�r parancsnoki rangra emelkedett r�g, �s fontos tiszts�geket t�lt�tt be a szabads�g �tj�ra l�pett orsz�gban. J�rta a szocialista orsz�gokat, akikkel j� kapcsolatokra t�rekdtek �s Magyarorsz�gon is volt. T�bb nemzetk�zi �gyben k�pviselte Kub�t, s�t bankeln�ki tiszts�get is bet�lt�tt. Id�vel azonban r�j�tt, hogy neki nem az elm�let, sokkal ink�bb a gyakorlat az, ami val�. Ebben k�zrej�tszott az is, hogy ez ekkoriban megjelen� �r�sai nem voltak igaz�n j�k �s n�pszer�ek. A Gerillah�bor� (nem tudok a k�nyv magyar megjelen�s�r�l, de szabad ford�t�sban ilyesmi lehet a c�me) c�m� k�nyve k�zik�nyvnek k�sz�lt, de, ha valaki ennek a k�nyvnek a seg�ts�g�vel akar forradalmat csin�lni, akkor az eleve kudarcra van �t�lve. Sz�val Che Guevara ink�bb a konkr�t harcra, mintsem az elm�leti dolgokra koncentr�lt ezut�n. Felszabad�tani az eg�sz vil�got, els�p�rni az egyenl�tlens�get �s igazs�gtalans�got. Fidelnek ez nem igaz�n tetszett, � a szovjetek fel� pr�b�lt nyitni, de az � szem�kben a t�lzottan forradalmi Che, aki k�l�nben sem rajongott a marxizmus-leninizmus megmerevedett tanai�rt, csak egy bajkever� volt. Valahogy ki kellett vonniuk a nemzetk�zi politik�b�l. Guevara �rezte a r� nehezed� nyom�st �s Kong�ba utazott, forradalmat csin�lni. Ekkorra lemondott minden Kub�ban bet�lt�tt tiszt�g�r�l �s az �llampolg�rs�g�r�l, amit a forradalom gy�zelme ut�n kapott. Kong�ban eur�pai nagyhatalmak versengtek az orsz�g hatalmas b�ny�inak kisaj�t�t�s��rt. A forradalom nem val�sult meg, s�t igazi harc sem bontakozott ki Tatu (�gy h�vt�k �ln�ven Guevar�t Kong�ban) nem tal�lta a hely�t. Nem igaz�n �rtette a helyzetet �s a fekete harcosok sem fogadt�k el, b�r �k nem is tudt�k, hogy a h�res Che Guevara oldal�n harcolnak. Fogadott haz�j�ban, ekkor m�r halottnak nyilv�n�tott�k, �rezhet� volt, hogy k�zel a v�g! A kong�i kudarc ut�n titokban hazah�vta Fidel, �s tervezni kezdt�k a k�vetkez� forradalmat, ami m�r f�lszabad�tja az eg�sz Latin-Amerik�t. A kiindul� pont Bol�via lett, innen kellett volna tov�bbterjednie a harcoknak. Az orsz�g politikai rendszere gyenge l�bon �llt, szoros sz�lak f�zt�k az USA-hoz. A forradalm�rok b�ztak abban, hogy az esetleges jenki beavatkoz�s felkelti a “nemzeti �rz�st” a parasztokban �s �gy gy�zhet a forradalom. Che szerint, �jabb �s �jabb Vietn�mokat kell l�trehozni, a vil�g k�l�nb�z� pontjain! V�g�l is 1965-ben k�t �tlev�llel a zseb�ben (I.sz�m� Adolfo Mena Gonzales a II.sz�m� pedig Ram�n Benitez Fernando uruguayi kereskedelmi utaz� nev�re t�ltik ki) Cochabamba nev� v�rosba utazott. Itt m�r v�rt�k a forradalmi k�l�n�tm�ny els� emberei. Az osztag 17 kubai katonatisztb�l �llt. T�bbs�g�k m�r a kubai diktat�ra elleni harcban is r�szvett, Guevara k�zvetlen parancsnoks�ga alatt. K�z�l�k hatan el�rt�k a legmagasabb katonai rangot. A csoportj�nak igen sok viszontags�gon kellett szemben�zni a gy�zelem �rdek�ben, az �lland� es�, a nagy meleg az ut�np�tl�s hi�nya mind hozz�j�rult a v�gs� buk�shoz. Az orsz�g kommunista p�rtja, csak akkor seg�tette volna a gerill�kat, ha �k maguk �llhatnak a harcok �l�re, de ezt Che nem engedhette. A helyi t�mogat�suk eleny�sz� volt, kev�s volt a bol�viai a csoportban. A k�zpontjuknak egy tany�t v�lasztottak, Bol�via d�li r�sz�n 200km-re Santa Cruz v�ros�t�l. Innen indult a szabads�ghoz vezet� �tra, amely a veszt�t okozta. T�bb �ves megfesz�tett munka, szervez�s, harc a katon�k ellen ment fuccsba r�vid id� alatt. A forradalmat siker�lt leverni a korm�nycsapatoknak. 1967 okt�ber 8.-�n, egy a tehen�t itat� paraszt felfigyelt a gerill�kra, kik a b�zaf�ldj�n �thaladtak a b�v�hely�kre. �rtes�tette a faluban �llom�soz� katon�kat, akik �jszaka, beker�tett�k a figyelmetlen �s kimer�lt gerill�kat. Nem volt idej�k a v�dekez�sre. Nem volt es�ly�k a 180 katona ellen az �letben marad�sra. Csak �ten �lt�k t�l a rajta�t�st, k�z�l�k is csak egy embernek siker�lt kijutni Bol�vi�b�l. Guevar�t (ahogy itt h�vt�k, Ramon parancsnok) elfogt�k, majd, La Higuer�ba sz�ll�tott�k, ahol �rt�k a falu iskol�j�ba. 1967 okt�ber 9.-�n, egy r�szeg katona agyonl�tte, bal karj�t ev�gt�k, �s Kub�ba k�ldt�k. A bol�viaiak hivatalosan azt jelentett�k be, hogy felsz�moltak egy gerilla csoportot, akiket m�r hosszabb ideje k�vettek �s parancsnokukat a h�rhedt Guevar�t, a harcok sor�n meggyilkolt�k! Fidel Castro a holttest�rt 100 k�m szabadon bocs�t�s�t aj�nlotta f�l, de a bol�viaiak ezt visszautas�tott�k, �s ismeretlen helyre temett�k Che-t. Csak 30 �vre r� 1997-ben tal�lt�k meg �s azonos�tott�k v�g�rv�nyesen kubai tud�sok a holtestet. 1999 j�nius�ban, tov�bbi h�t gerilla f�ldi maradv�nyaira bukkantak Bol�vi�ban. Kub�ban mauz�leumot �ll�tottak fel az elesett gerill�k eml�k�re. Ez csak egy r�vid besz�mol� volt, de ha t�bbet akarsz megtudni, akkor szerezd be a magazin 4. illetve 6. sz�m�t, ott j�val t�bb inform�ci�hoz juthatsz. Patria o muerte! Haza vagy hal�l, gy�zni fogunk!

H�tf�-j� jel a kezdethez. M�r �jf�l k�r�l j�rt, mikor meg�rkezt�nk a tany�ra. Nem akartam, hogy a k�rny�ken tudjanak a j�tt�nkr�l, ez�rt igyekezt�nk min�l kisebb felt�n�ssel megk�zel�teni a c�lunkat. Le�ll�tottuk a k�t dzsippet, mind az �ten �tsz�lltunk az egyikbe, a m�sikat a szab�lyok szerint lent hagytuk az orsz�g�ton, biztons�gi tartal�kk�nt. A dzsipet Bigotes vezette. �tk�zben Pachungo elsz�lta mag�t, b�r meg�llapodtunk, hogy a kil�temet egyel�re titokban tartjuk a bol�viaiak el�tt, �s mindenki Ramonnak sz�l�t, � m�gis Chenek nevezett. Bigotes ezen �gy megd�bbent, hogy a kocsi a k�vetkez� kanyarban belefordult a szakad�kba, a dzsip fejre �llt, csak a bokrok fogt�k meg, majdnem kit�rt�k a nyakunkat. Pachungo megkapta t�lem a mag��t, de att�l f�lek, hogy nem tanul bel�le