A s�t�nizmust, az emberis�g t�rt�net�ben els� �letk�zpont� vall�st Anton Szandor LaVey (1930–1997) fogalmazta meg �s hozta l�tre i.sz. 1966-ban (Els� �v) a Church of Satan, a S�t�n Egyh�z�nak megalap�t�s�val. E vall�s �s filoz�fia arra �p�l, hogy az embert olyannak fogadja el, amilyen: h�s �s v�r l�nynek, aki szabad a spiritualit�snak nevezett k�pzelg�st�l, �s aki bajnoka a teljes felel�ss�gv�llal�snak, a gyakorlatiass�gnak �s az itt-�s-most szeml�letm�dj�nak. A S�t�n Egyh�z�t jelenleg Peter H. Gilmore f�pap, Peggy Nadramia f�papn� �s Blanche Barton magistra ir�ny�tj�k. A S�t�n Egyh�z�nak weblapj�n t�bbek k�zt az egyh�z hierarchikus rendszer�r�l, vez�relveir�l �s aktualit�sokr�l olvashatnak.

A s�t�nizmust „antivall�snak” is nevezik abban az �rtelemben, hogy nem r�sze az antropomorfiz�lt, emberi jellemz�kkel felruh�zott istens�g, akit az elterjedt t�ves �rtelmez�s szerint im�dni kellene. M�sok szerint a s�t�nizmus a „vall�s” fogalm�r�l alkotott bevett szok�sokat bolygatja meg, hiszen nem idomul a zsid�-kereszt�ny hagyom�nyokhoz. Mindk�t v�lem�ny �rv�nyes. Azok sz�m�ra azonban, akik �gy �rzik, hogy valamif�le istens�g im�d�sa �s a vall�s elk�l�n�thetetlenek �s mindig is azok voltak, �rdemes r�mutatni, hogy a s�t�nizmus istenhit n�lk�lis�ge �s az istens�g im�dat�nak hi�nya nem egyedi jelens�g, mivel a buddhizmusra, a konfucianizmusra �s a taoizmusra is (amiket az eg�sz vil�gon vall�sk�nt tartanak sz�mon) ugyane szempontok �rv�nyesek. A sz� szoros �rtelm�ben vett „S�t�n”, aki beavatkozik az emberek �let�be �s befoly�solja a d�nt�seiket, kiz�r�lagosan a kereszt�nys�g saj�tja, �s hat�rozottan S�t�niatlan.

A s�t�nizmus tov�bb� t�nyleges szem�lyis�gt�pus is, Anton LaVey szavaival: „a s�t�nist�k annak sz�letnek,nem azz� lesznek”. To try is to lie. Bizonyos hajlam sz�ks�ges hozz�, hogy valakit helyesen s�t�nist�nak lehessen nevezni, hogy term�szetesen �rezze mag�t otthon mindabban, amit a s�t�nizmussal j�r. A s�t�nizmust mint filoz�fi�t az emberek j� r�sze elsaj�t�thatja, de ett�l m�g senki sem s�t�nista, tal�n csak s�t�ni. Az olyan tulajdons�gok, mint a gy�vas�g, a bizonytalans�g, az �ngy�l�let, a drogf�gg�s�g, az ostobas�g, az �lland� kudarcok, a felt�tel n�lk�li ny�jass�g �s az �letc�l hi�nya (SZ�MOS egy�b jellemz�k mellett) vil�gosan arr�l tan�skodnak, hogy a k�rd�ses szem�ly �s a s�t�nista jelz� NEM egyeztethet� �ssze. Az ilyen szem�ly sz�m�ra a s�t�nizmus nem a legbens�j�nek egyenes t�kr�z�d�se (ahogy a s�t�nist�k eset�ben peddig �ppen az), ez�rt r�sz�kre legf�ljebb �nfejleszt� kurzus lehet, ami semmi t�bbet nem ny�jt e szintn�l. E k�l�nbs�gt�tel az, amit sokan, legyenek b�r s�t�ni „rem�nyked�k” vagy komoly sz�nd�k� kutat�k, jobb, ha felismernek.

Minek az embernek a hit, a vall�s, az isten(ek)?

�gy t�nik, az ember (mint �l�l�ny) szerves r�sze a vil�gnak, amelynek m�k�d�s�re, jellegzetess�geire rengeteg t�rv�nyszer�s�get felfedezt�nk, megismert�nk, �s eddigi tapasztalataink alapj�n sok ilyen jellegzetess�get kis t�lz�ssal univerz�lis �rv�ny�nek, vagyis mindenre �rv�nyesnek tal�ltunk. Term�szetesen �szbont�an sok k�rd�sre nem kaptunk m�g v�laszt, �s sejtj�k, hogy lesznek tov�bbi k�rd�seink is d�givel, mert nem l�tjuk a „teljes k�pet”, �gy nem z�rhat� ki az sem, hogy egyszer olyasvalamit fedez�nk fel, ami alapjaiban r�zza sz�t az addigi racion�lis vil�gk�p�nket. Ennek azonban nincs praktikusan vizsg�lhat� es�lye, ez�rt nem �rdemes foglalkozni vele, k�l�nben sehova sem jutunk, el sem indulhatunk.

Az �ltalunk ismert vil�gban az ismeretek kommunik�ci�val terjednek, �s eddig tulajdonk�ppen csak egym�s k�zt, emberek k�z�tt tudtunk igaz�n kommunik�lni. M�s gondolkod� l�nyek – ha vannak egy�ltal�n – �s az �llatok, n�v�nyek, t�rgyak „gondolatait” – ha vannak egy�ltal�n – nem ismerj�k, m�gis, bizonyos jellegzetess�geket r�juk is �rv�nyesnek tal�lunk illetve megel�legez�nk.

Ilyen p�ld�ul a „Naturo abhorret a vacuo” – „a term�szet iszonyodik az �ress�gt�l” elve. Ez azt jelenti, hogy a term�szetben a „fesz�lts�g”, a „s�r�s�g” megpr�b�l egyenl�, kiegyenl�tett lenni, �s a g�cpontok sz�tesnek, az �res ter�letek felt�lt�dnek.

Ezt az elvet teljes m�rt�kben igaznak �rzem az emberi gondolkod�sra, �rzelmekre is. Tal�n a legrosszabb a bizonytalans�g, �s a bizonytalann�l m�g a rosszat, kedvez�tlent tudni is jobb, mert a bizonytalan nem ad lehet�s�get a reakci�ra, a v�dekez�sre, a felk�sz�l�sre, mert megfoghatatlan, mert nem lehet vele mit kezdeni, mert megb�n�t. A megfogalmazott rosszal viszont szembe lehet n�zni. Ez�rt tartom p�ld�ul j�nak, ha egy gy�gy�thatatlan betegnek megmondj�k az igazat az �llapot�r�l, �s �gy tal�n es�lyt kap arra, hogy bizonyos, sz�m�ra fontos dolgokat elint�zzen addig, am�g m�g k�pes r�. Mert h�t megd�gl�nk mind, kiv�tel n�lk�l – �gy tudjuk, m�g ha ez esetleg nem is tetszik nek�nk .