A g�p t�rzs�t tit�niumb�l k�sz�tett�k, amit a hidegh�bor� cs�cs�n a Szovjetuni�t�l csaltak ki k�l�nf�le �r�gyekkel. A g�p �p�t�je minden lehet�s�get megragadott, hogy az oroszokat f�lrevezesse a f�m igazi felhaszn�l�s�r�l. A gy�rt�si k�lts�gek elfogadhat� szinten val� tart�s�hoz egy alacsonyabb h�m�rs�kleten megpuhul� tit�nium �tv�zetet haszn�ltak. A g�pet majdnem fekete s�t�tk�kre festett�k, hogy �gy a s�rl�d�si h�t min�l jobban le tudja adni �s beleolvadjon az �gbolt s�t�tj�be.

A g�p form�j�t �gy tervezt�k, hogy min�l kisebb legyen a radar�tm�r�je - az SR-71 teh�t egy korai lopakod� rep�l�g�p volt. A s�rk�ny geometri�j�t is �gy alak�tott�k ki, hogy a hajt�m�vek be�ml�ny�l�sa pont a g�p orra �ltal keltett l�k�shull�mba estek, �gy gyakorlatilag a be�ml� leveg�t egy ramjethez hasonl� m�don s�r�tett�k. Cs�cssebess�gn�l a tol�er� t�bb, mint 80 sz�zal�ka ebb�l a ramjet hat�sb�l eredt. Annak �rdek�ben, hogy ez a hat�s megfelel�en �rv�nyes�lhessen azonban k�l�nlegesen tervezett, mozgathat� be�nml�k�pokra volt sz�ks�g. Ha a be�ml�k�pok rossz helyzetben voltak, akkor a l�g�raml�s felbomlott �s a hajt�m�vek le�lltak - ezt a jelens�get nevezt�k unstart-nak (magyarul ez az indul�s �s a le�ll�s szavakb�l barb�r kifejez�ssel kb. leindul�snak ford�that�.) Unstart eset�n a hajt�m� tol�l�ngj�t a be�ml�k�pr�l szuperszonikus sebess�ggel lev�l� l�g�raml�s gyakorlatilag �gy f�jja el, mint egy gyerty�t. Mivel unstart eset�n a m�sik hajt�m� �ltl�ban tov�bbra is �zemelt, a tol�er� egyoldali, 50 sz�zal�kos cs�kken�se miatt a g�p orra er�teljesen a kialudt hajt�m� ir�ny�ba r�ndult el. Ezek a meglehet�sen gyors �s er�s r�ng�sok egy esetben a pil�ta buk�sisakj�t olyan er�vel vert�k a pil�taf�lke oldal�hoz, hogy a sisak berepedt. Ismereteink szerint azonban egyetlen egy g�pet sem vesztettek el unstart miatt.

A Lockheed m�rn�kei id�vel olyan ir�ny�t�szoftvert fejlesztettek ki, amely a hajt�m�vek be�ml�ny�l�saiban tal�lhat� k�pokat �gy ir�ny�tott�k, hogy azok visszaszerezt�k a lev�lt l�k�shull�mot �s a hajt�m�vet azel�tt visszagy�jtott�k, hogy a pil�ta egy�ltal�n tudat�ba ker�lt volna annak, hogy unstart k�vetkezett be. Az SR-71 szerel�i v�g�l is t�bb sz�z prec�zi�s v�ltoztat�st hajtottak v�gre a be�ml�ny�l�sok el�ls� l�gterel� ny�l�sain, amelyek seg�ts�g�vel sikeresen lehetett ir�ny�tani a l�k�shull�mot, megel�zni az unstartokat �s n�velni a teljes�tm�nyt.

A rep�l�s k�zben fell�p� magas h�m�rs�kletek miatt a rep�l�g�p burkolat�t laz�n �szeill� elemekb�l k�sz�tett�k. A burkolatelemet csak akkor passzoltak �ssze, amikor a nagy sebess�gn�l fell�p�, leveg�vel val� surl�d�s felmeleg�tette �s t�bb centim�terrel megny�jtotta a g�pet. Emiatt, illetve az�rt, mert nem siker�lt olyan �zemanyag-szigetel� anyagot tal�lni, ami k�pes a magas h�m�rs�kleteket kib�rni, a rep�l�g�pb�l felsz�ll�s el�tt a k�l�nlegesen kialak�tott JP-7 �zemanyag folytonosan sziv�rgott. A JP-7 egy�bk�nt meglehet�sen furcsa abb�l a szempontb�l, hogy el�g magas a lobban�spontja - gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy �tlagos t�zet el lehet oltani egy v�d�r JP-7-tel.

A rep�l�g�p felsz�ll�s ut�n egy r�vid, nagysebess�g� k�rt �r le, hogy �gy felmeleg�tse a burkolat�t, majd a k�ldet�s megkezd�se el�tt a leveg�ben tankolt. A g�p h�t�s�t �gy oldott�k meg, hogy �zemanyagot keringettek a sz�rnyak tit�nium bel�p��le m�g�tt. A h�t�s ellen�re azonban a g�p lesz�ll�s ut�n is olyan forr� volt, hogy v�rni kellett a h�romsz�z fokos kabintet� leh�l�s�re. A magas h�visel�se miatt sz�lmentes azbesztet is haszn�ltak.

A g�p tit�nium fel�let�n v�gzett tanulm�nyok kider�tett�k, hogy az id� m�l�s�val a f�m egyre er�sebb lett - a heves s�rl�d�si h�hat�s k�vetkezt�ben a f�m �lland� h�kezel�sen esett �t. Egy p�r esetben megt�rt�nt az is, hogy a k�ldet�sek ut�n a f�mfel�let r�ncos lett ott, ahol nem egyenl� m�rt�k� volt az anyag h�l�se. A szerel�ket arra tan�tott�k, hogy ilyenkor a hagyom�nyosabb anyagok elv�g�s�hoz haszn�lt l�ngv�g�val sim�ts�k el a f�met.

Az SR-71 felsz�ne igaz�b�l nem s�ma, hanem hull�mos. A h�t�gul�s miatti fesz�lts�gek sz�tszak�tott�k vagy felp�pos�tott�k volna a s�ma felsz�nt. A hull�mos felsz�n azonban f�gg�leges �s v�zszintes ir�nyban is tud n�ni vagy cs�kkenni an�lk�l, hogy az anyagban vesz�lyes fesz�lts�gek l�pn�nek fel. A l�g�raml�si m�rn�k�k teljes megbotr�nkoz�ssal fogadt�k az egy�bk�nt az�ta j�l bev�lt elj�r�st - �k �gy �rezt�k, hogy hull�mlemezb�l kell olyan g�pet csin�lni, mint a huszas �vek rep�l�i voltak, csak �ppen ennek Mach 3-mal kell mennie.

A Blackbird J-58-as hajt�m�vei voltak az egyetlen olyan katonai hajt�m�vek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy �lland� ut�n�get�ssel m�k�djenek. A sebess�g n�veked�s�vel �rdekes m�don a hajt�m�vek hat�konys�ga csak tov�bb n�vekedett - a hagyom�nyos sug�rhajt�m�vek nem tudunak �lland� ut�n�get�ssel rep�lni �s nagyobb sebess�gn�l romlilk a hat�konys�guk.