A Lockheed SR-71, ismertebb �s nemhivatalos nev�n a Blackbird, egy hossz� hat�t�vols�g�, modern strat�giai felder�t�g�p, amelyet a Lockheed Skunk Works nev� kutat�int�zete fejlesztett ki a Lockheed A-12 �s YF-12 g�pekb�l. A Skunk Works a legend�s Kelly Johnson vezet�se alatt t�bb forradalmian �j rep�l�g�pet is �p�tett - ilyen volt p�ld�ul az Lockheed U-2 is. Az SR-71 volt az els� lopakod� rep�l�g�pek egyike, melyet kifejezetten alacsony radarhull�m visszaver� form�ra tervezt�k.

Az SR-71 el�sz�r 1964. december 22-�n sz�llt fel �s az els� g�pet 1966. janu�rj�ban �ll�tott�k hadrendbe a kaliforniai Beale l�git�maszponton �llom�soz� 4200. (k�s�bb 9.) strat�giai l�gfelder�t�si ezredn�l. Az amerikai l�gier� az SR-71-es flott�j�t 1990. janu�r 26-�n vonta ki az akt�v szolg�latb�l, mivel a hidegh�bor� v�g�vel a katonai k�lts�gvet�s drasztikus m�don cs�kkent �s a g�pek fenntart�sa sokba ker�lt. A US Air Force 1995-ben visszahelyezte az SR-71-eseket az akt�v szolg�latba �s 1997 janu�rj�ban �jra k�ldet�seget v�gzett vel�k. A g�peket v�gelesen 1998-ban vont�k ki a szolg�latb�l.

Az SR-71 a p�lyafut�sa sor�n mindv�gig a vil�g leggyorsabb �s legmagasabban rep�l� g�pe maradt. A 24 km-es rep�l�se magass�g�b�l m�sodpercenk�nt 72 km² ter�letet tudott megfigyelni. 1976. j�lius 28-�n egy SR-71 k�t vil�gcs�csot is fel�ll�tott a rep�l�si oszt�ly�ban: a legnagyobb sebess�get (3 529,56 km/h) �s a legnagyobb magass�got (25 929 m). Amikor az SR-71-et el�sz�r nyugd�jazt�k 1990-ben, akkor az egyik a kaliforniai Palmdale l�gib�zisr�l a Smithsonian m�zeum l�gi- �s �rk�zleked�si m�zeum�ba rep�lt Washingtonba, �s ezzel egy �j sebess�grekordott �ll�tott fel Amerikai keleti �s nyugati partjai k�z�tt. A 3 418 km/h-�s �tlagsebess�ggel az eg�sz �t csup�n 68 percig tartott.

A rep�l�g�p olyan magasan �s olyan messzire rep�lt, hogy ha a pil�ta azt vette �szre, hogy egy l�gelh�r�t� rak�t�t l�ttek ki r�, akkor az erre a helyzetre vonatkoz� �ltal�nos parancs szerint csak "gyors�tani" kellett. Ismereteink szerint egyetlen egy SR-71-est sem l�ttek le.

1968. m�rcius 21-�n Jerome F. O'Malley �rnagy (k�s�bb t�bornok) �s Edward D. Payne �rnagy v�gezt�k el az SR-71 els� k�ldet�s�t. Ez a g�p a p�lyafut�sa sor�n 2 981 rep�l��r�t tudhatott maga m�g�tt �s �sszesen 942 k�ldet�sen vett r�szt - t�bben, mint b�rmelyik m�s SR-71. Ezek k�z�l 257 operat�v k�ldet�st v�gzett el a kaliforniai Beale l�git�maszpontr�l, a kaliforniai Palmdale-b�l, a jap�n Okinaw�n tal�lhat� Kadena l�gib�zisr�l �s az RAF mildenhalli b�zis�r�l Angli�ban. Ezt a rep�l�g�pet 1990 m�rcius�ban vitt�k az amerikai l�gier� m�zeum�ba.

Okinaw�n az A-12-esek (�s k�s�bb az SR-71-esek) a Habu becenevet kapt�k, miut�n az ottani lakosok szerint a g�p a hasonnev� helyi parlagi viper�ra hasonl�tott.

�sszesen 32 g�pet �p�tettek - ebb�l balesetek sor�n 12 megsemmis�lt, de az �sszes szem�lyzet sikeresen katapult�lt.

Az amerikai l�gier� eredetileg RS-71-nek k�v�nta a g�pet h�vni, hogy az XB-70 felder�t� v�ltozat�nak, az RS-70-nek az elvenez�si s�m�j�t k�vesse. Curtis LeMay t�bornok azonban jobban szerette az SR elnevez�st �s azt szerette volna, hogy az RS-70-et SR-70-nek nevezz�k. Amikor Lyndon B. Johnson eln�k 1964. febru�r 29-�n a g�pet bemutatta a nagyk�z�ns�gnek, LeMay �t�rta az eln�k besz�d�t, hogy abban RS-71 helyett SR-71 szerepeljen. A m�dia azonban az eredeti, RS-71-et tartalmaz� besz�det kapta meg, �s �gy alakult ki az a legenda, hogy az eln�k rosszul olvasta el a g�p nev�t.

Az eredeti rep�l� a A-12 volt, amit m�g Article 11 (11-es bekezd�s) vagy A-11 fed�n�ven is ismertek. A Lockheed �s a CIA 18 ilyen g�pet �p�tett, ebb�l h�rmat alak�tottak �t YF-12A v�loztatt�, ami a tervezett, de soha el nem k�sz�lt F-12-es elfog�vad�sz protot�pusa volt.