Mi a s�t�nizmus?

Szigeti S�ndor �r�sa

Ahhoz, hogy megtudd, mi a s�t�nizmus, el�sz�r az alapokkal kell tiszt�ban lenned, azzal, hogy mit jelent a „vall�s”, a „hit”: mi�rt l�teznek, mi�rt alakulhattak ki �s mi a szerep�k.

Minek az embernek a hit, a vall�s, az isten(ek)?

�gy t�nik, az ember (mint �l�l�ny) szerves r�sze a vil�gnak, amelynek m�k�d�s�re, jellegzetess�geire rengeteg t�rv�nyszer�s�get felfedezt�nk, megismert�nk, �s eddigi tapasztalataink alapj�n sok ilyen jellegzetess�get kis t�lz�ssal univerz�lis �rv�ny�nek, vagyis mindenre �rv�nyesnek tal�ltunk. Term�szetesen �szbont�an sok k�rd�sre nem kaptunk m�g v�laszt, �s sejtj�k, hogy lesznek tov�bbi k�rd�seink is d�givel, mert nem l�tjuk a „teljes k�pet”, �gy nem z�rhat� ki az sem, hogy egyszer olyasvalamit fedez�nk fel, ami alapjaiban r�zza sz�t az addigi racion�lis vil�gk�p�nket. Ennek azonban nincs praktikusan vizsg�lhat� es�lye, ez�rt nem �rdemes foglalkozni vele, k�l�nben sehova sem jutunk, el sem indulhatunk.

Az �ltalunk ismert vil�gban az ismeretek kommunik�ci�val terjednek, �s eddig tulajdonk�ppen csak egym�s k�zt, emberek k�z�tt tudtunk igaz�n kommunik�lni. M�s gondolkod� l�nyek – ha vannak egy�ltal�n – �s az �llatok, n�v�nyek, t�rgyak „gondolatait” – ha vannak egy�ltal�n – nem ismerj�k, m�gis, bizonyos jellegzetess�geket r�juk is �rv�nyesnek tal�lunk illetve megel�legez�nk.

Ilyen p�ld�ul a „Naturo abhorret a vacuo” – „a term�szet iszonyodik az �ress�gt�l” elve. Ez azt jelenti, hogy a term�szetben a „fesz�lts�g”, a „s�r�s�g” megpr�b�l egyenl�, kiegyenl�tett lenni, �s a g�cpontok sz�tesnek, az �res ter�letek felt�lt�dnek.

Ezt az elvet teljes m�rt�kben igaznak �rzem az emberi gondolkod�sra, �rzelmekre is. Tal�n a legrosszabb a bizonytalans�g, �s a bizonytalann�l m�g a rosszat, kedvez�tlent tudni is jobb, mert a bizonytalan nem ad lehet�s�get a reakci�ra, a v�dekez�sre, a felk�sz�l�sre, mert megfoghatatlan, mert nem lehet vele mit kezdeni, mert megb�n�t. A megfogalmazott rosszal viszont szembe lehet n�zni. Ez�rt tartom p�ld�ul j�nak, ha egy gy�gy�thatatlan betegnek megmondj�k az igazat az �llapot�r�l, �s �gy tal�n es�lyt kap arra, hogy bizonyos, sz�m�ra fontos dolgokat elint�zzen addig, am�g m�g k�pes r�. Mert h�t megd�gl�nk mind, kiv�tel n�lk�l – �gy tudjuk, m�g ha ez esetleg nem is tetszik nek�nk .

Az ismeretlen

Az emberi gondolkod�s �s �rzelemvil�g sem t�ri a v�kuumot. Ahol lyukak, k�rd�jelek vannak, oda valami kell, k�l�nben az embert nagyon zavarja az �ress�g, ak�r a viszket�s. Bele is lehet �r�lni a viszket�sbe. Amput�ci�k sor�n n�ha el�fordul a fantomf�j�snak nevezett jelens�g, amikor a peches beteg �gy �rzi, mintha a lev�gott karja f�jna, viszketne, viszketne, VISZKETNE, de NEM TUDJA megvakarni – mert nincs meg az a keze, amelyik viszket…

Az ember teh�t vakar�zik. A gondolataiban is.

Tudatlanul ker�l�nk az �letbe, a l�tez�sbe. Vannak persze felt�telez�sek holmi l�lekv�ndorl�sr�l, �jrasz�let�sr�l, de ezt nem siker�lt tudom�nyosan igazolni (ami term�szetesen nem jelenti, hogy ezek f�lt�tlen�l hazugs�gok, sem azt, hogy val�s�gosak), �s csak az t�nik biztosnak, hogy az ember tudatlannak sz�letik. A vil�gr�l, a l�tez�sr�l az �rz�kszervei seg�ts�g�vel gy�jti az inform�ci�t arra a bizonyos k�zpontba, amit �n eg�nak nevezek, �s ami sok keleti filoz�fia szerint rossz dolog, elhagyand�, lek�zdend�, kin�vend�. (�n az ilyen okfejt�sre fel szoktam tenni a k�rd�st, hogy ugyan minek m�szik le valaki a f�r�l csak az�rt, hogy visszam�szhasson r�…)

Az ember egyre t�bbet megismer a vil�gb�l, vagy mert k�v�ncsi, vagy mert a t�l�l�s�hez sz�ks�ges a tud�s – �s a t�l�l�s, az �letben marad�s �szt�ne meglehet�sen er�s motiv�ci�s t�nyez�. El�bb-ut�bb mindenkiben kialakul egy „�n-k�p”, amikor felismeri, hogy van egy a l�tez�sb�l elker�tett „ter�let”, ami � maga. Ekkort�jt �bred r� arra az ember, hogy a l�tez�s�nek line�ris a term�szete, vagyis korm�nyozhatatlanul vonul a sz�let�st�l a hal�l fel�. Nem mindenkinek jut ugyanannyi id�, de mindenki haland�. Minden oka megvan az embernek arra, hogy biztosnak tekintse a hal�lt, mert a k�rnyezet�ben mindenhol ezt l�tja. Az ember haland�. Az �llatok �s a n�v�nyek elpusztulnak, de m�g a t�j, a hegyek, a foly�k is v�ltoznak: sz�letnek �s pusztulnak. �s itt mer�l fel a k�rd�s, hogy tulajdonk�ppen mit tekint�nk hegynek: az azt alkot� szikl�t, f�ldet, n�v�nyzetet, vagy esetleg azt a gondolatot, ami a hegyre pillantva (a hegyet megtapasztalva) sz�letik a szeml�l�ben? Vagy mindezt egy�tt? Vagy eg�szen m�st?

�s mi az ember?

Semmib�l a semmibe?

A tudom�ny jelenlegi �ll�sa szerint az anyag – energia. �gy tartj�k a tud�sok, a vil�gegyetemben �lland� mennyis�g� energia van, ez egy z�rt rendszer, �s csup�n az energia csoportosul�sa v�ltozik benne. Amikor az energia egy ter�leten el�r egy bizonyos s�r�s�get, att�l kezdve m�r anyagnak nevezz�k. Ebb�l k�vetkezik, hogy ha nem tekintj�k a term�szeti-biol�giai k�rforg�s anal�gi�j�t (az elpusztult �l�l�ny lebomlik �s �gy energi�t ad m�s �l�l�nyeknek), a r�szecsk�k szintj�n is megvan a k�rforg�s – teh�t az anyag nem v�sz el! Az embert alkot� atomok (illetve h�t energia) itt voltak milli� �vekkel ezel�tt, �s itt lesznek milli�rd �vek m�lva is, �s tal�n ugyan�gy emberi testet alkotnak majd, mint most. De ez azt jelenti-e, hogy az „�n-tudat” is �r�k? Mit �rek azzal, ha tudom, hogy a kezem nem semmis�l meg, mert sz�zezer �v m�lva az azt alkot� atomok mondjuk gombasp�r�v� s�r�s�dnek a Marson, m�g �N magam elt�n�k, felold�dom a mindens�gben? E gondolathoz �rve m�r beindulhat az emberben az �let�szt�nszer� riad�, ami – �gy t�nik – nem csak az �llati szinten �rv�nyes�l, de a gondolkod�s ter�n is. Az anyag nem v�sz el? Na �s?! De mi lesz VELEM?!

„Hodie mihi, cras tibi” – Ma nekem, holnap neked... is eszedbe juthatnak ezek a gondolatok, mint ahogy minden bizonnyal elmerengett ezen minden ember, mi�ta csak �let van a vil�gban. A hal�l, a pusztul�s, a megsemmis�l�s legal�bb akkora rejt�ly, mint az ellent�te, az �let, a l�tez�s �s a sz�let�s. Az ember egyiket sem �rti. De ett�l szenved, mert �gy �rzi, ezt a mindenhol megfigyelhet� titkot nem �rteni a lehet� legnagyobb kudarc. V�laszt kell kapnia!

„Memento mori” – Ne feledd a hal�lt (ne felejts el meghalni)! �s hogy is feledhetn� b�rki, amikor nem tal�lunk benne rendszert? B�rki b�rmikor meghalhat, �s fogalmunk sincs, mi�rt, hogyan, mikor teszi ezt, �s hogy mit jelent ez egy�ltal�n az egy�n, a halott sz�m�ra. A hal�l v�gleges, �s ugyan�gy nincsenek eml�keink, hogy mi j�n „ut�na”, mint ahogy a sz�let�s�nk el�ttr�l sem eml�ksz�nk semmire.

Isten…

Egy a kereszt(y)�n(y)ek �ltal gyakran emlegetett okos ember, bizonyos Blaise Pascal �gy nyilatkozott, „mindenkiben l�tezik egy Isten alak� �r, amit csak Isten k�pes bet�mni”. Egyet�rtek ezzel a nyilatkozattal, de persze nem �gy, ahogy egy �tlagkereszt(y)�n(y) gondoln�.

Isten a V�lasz. Mindenre. � a Dzs�ker. T�nyleg az alfa �s az �mega. Az embert az �r�letig k�nozta a benne t�tong� �r, az Ismeretlen, ez�rt h�t vakar�zott, �s kital�lta, megteremtette az Istent.

Mert nem az a l�nyeg, hogy j� legyen a v�lasz, hanem hogy legyen v�lasz. Lehet, hogy a v�lasz nem j�, nem is kedvez� – de legal�bb van, �s esetleg neki�llhatunk k�s�bb foltozgatni, jav�tgatni. �j „sz�vets�get” lehet vele k�tni, ha a r�gi m�r nem tetszik valami miatt, ha m�r nem tal�l benne megnyugv�st az ember. �s az Isten �r�mmel k�t sz�vets�get, �jra �s �jra.

Kezdetben az ember m�g nem is tal�lja ki t�k�letesen az Istent, megel�gszik azzal, hogy „van Isten”. M�g csak meg sem sz�molja, hogy „h�ny isten” van. Azt�n �brah�m egyszer csak megvil�gosodva a homlok�ra csap, �s ujjongva, boldogan �js�golja mindenkinek, hogy Isten nem az �t, a V�gs� V�laszt alkot� gondolatdarabk�k egyenk�nt, hanem Isten t�nyleg a Dzs�ker, gy�gy�r minden bajra. Mert Isten az Atya, aki l�tezik, �s aki nem k�z�mb�s az emberek ir�nt, aki nemcsak hogy tudatosan, c�llal teremtette a vil�got, de � t�k�letesen szabad is, semmif�le k�nyszer nem hat r�, �s feltett sz�nd�ka, hogy foglalkozzon a teremtm�nyeivel. Igaz, hogy M�zessel el�g kem�ny t�rv�nyeket test�lt a kiv�lasztott n�pre, de milyen j� dolog is a biztos tudat, hogy ��rte, az Isten�rt van ez a sok lemond�s az �letben, hogy ha most kicsit szenvedgetnek, n�lk�l�znek is az emberek, de majd megjutalmazz�k �ket. Sokaknak pedig m�g a k�l�njutalomra se volt ig�ny�k, megel�gedtek azzal a tudattal, hogy nem kell tal�lgatniuk, hogy – Van Aki Van. Csodasz�p �s borzalmas mes�k sz�lettek �gy.

Minden relat�v

„Quod medicina aliis, aliis est acre venenum” – Ami valakinek gy�gyszer, m�snak m�reg. Nincs ez m�sk�pp az Istennel sem. Ha r�n�z�nk egy a fel�ig vizet tartalmaz� poh�rra, k�tf�le term�szetes kijelent�st tehet�nk:

• a poh�r f�lig �res,
• vagy a poh�r f�lig tele van.

Mindk�t megfigyel�s helyes, �s j�l �br�zolja a k�t alapvet� n�z�pontk�l�nbs�get. Vannak, akik f�lig telinek, �s vannak, akik f�lig �resnek l�tj�k ugyanazt a poharat. Ugyan�gy, vannak, akik k�pesek ott meg�llni, hogy „biztos, hogy van egy abszol�t l�tez�, egy V�gs� Ok, m�g ha �n tal�n nem is �rtem, nem is tapasztalom”, m�g m�sok, b�r tal�n sz�vesen let�borozn�nak ugyanitt, ugyanenn�l a gondolatn�l, k�ptelenek nem �szrevenni, hogy Isten l�tez�s�r�l nem tudunk semmi biztosat, �s pontosan ugyanannyi es�ly van arra is, hogy az eg�sz l�tez�s�nk c�ltalan, hogy nincs Isten, nincs V�lasz. Az egyetlen biztosnak t�n� dolog a v�gy: az Isten, a Magyar�zat, a V�lasz, a Bizonyoss�g l�tez�s�re val� emberi ig�ny, mert a term�szet r�szek�nt az ember sem viseli el az �ress�get.

A k�telked� embernek hi�ba mondja egy h�v�, hogy „de, bar�tom, hidd csak el, van Isten”, a k�telked� felfoghatja ugyan az elm�j�vel a k�zl�s tartalm�t, de az �rz�s nem tal�l t�ptalajra benne. Nem az�rt, mert a k�telked� annyira szeret k�telkedni, hanem mert � �gy l�tja, a poh�r ink�bb f�lig �res. Sz�m�ra Isten nem jelent megnyugv�st, � „l�tja” a h�v� sz�m�ra nem �szlelhet� marionett-zsin�rokat az Istenen.

Kali-juga

Az ember egyre hosszabb �let�. M�g az �sember h�sz-harminc �ves kor�ra term�szetes hal�llal pusztult el, manaps�g nem ritka, hogy valaki sz�z �vig vagy tov�bb �l, �s a jelek arra mutatnak, hogy a v�rhat� term�szetes �lettartam folyamatosan n�vekszik. Az �letk�r�lm�nyek is egyre javulnak, �s az embernek egyre t�bb szabadideje van, ha m�sra nem, h�t gondolkodni. Az emberekben egyre jobban ki tud alakulni az �n-k�p, az ego, �s egyre t�bb az „egy�nis�g(cs�ra)”, egyre t�bben pr�b�lj�k a saj�t �tjukat megtal�lni.

A t�rt�nelmi egyh�zak, vall�si k�z�ss�gek sz�mos �gazatra bomlottak, amiknek tan�t�sai, praktik�i k�z�tt a k�l�nbs�g olykor meglep�en nagy, m�g ha azonos t�r�l sz�rmaznak is. A h�rek egyre gyorsabban terjednek a vil�gban, �s egyre t�bbf�le vil�gn�zettel ismerkedhet meg az ember ak�r v�letlen�l is. M�rpedig ha valaki nem csakis azt l�tja maga k�r�l, hogy az Egyf�le M�dszer l�tezik csak, �hatatlanul elkezd k�telkedni, hogy ugyan mi�rt pont az a neki tal�n nem is igaz�n tetsz� M�dszert k�ne alkalmaznia, amit a k�zvetlen k�rnyezete k�n�l sz�m�ra, ha l�tezik m�s megold�s, elj�r�s is. �s m�ris annyi a „Hagyom�nynak”, a r�gm�lt emberei �ltal kital�lt �s elind�tott M�dszereknek. Elkezd h�gulni az eg�sz, m�g az ember visszajut ugyanoda, ahonnan annak idej�n indult: a tudatlans�ghoz.

1984

A term�szet azonban nem t�ri a v�kuumot. Ez�rt Isten megsz�letik �jra. Felt�mad a halott, mert felt�masztja a teremt�je, az emberi k�pzelet, mert az ember v�gyik a V�laszra, �s az sem baj, ha az nem a „Helyes V�lasz”, csak legyen valami…

De mi t�rt�njen azokkal, akik tov�bbra is l�tj�k az Isten-b�b zsin�rjait? George Orwell felelt erre a k�rd�sre:

„A f�jdalom el�nt�tte Winston test�t. A mutat� nyilv�n hetvenre vagy hetven�tre ugrott. Ez�ttal behunyta a szem�t. Tudta, hogy az ujjak m�g mindig ott vannak, s m�g mindig csak n�gy. Csak az volt a fontos hogy �letben maradjon valahogy, am�g a g�rcs el nem m�lik. M�r nem is t�r�d�tt vele, hogy kiab�l-e vagy sem. A f�jdalom ism�t al�bbhagyott. Kinyitotta a szem�t. O’Brien visszaengedte a billenty�t.

– H�ny ujj ez, Winston?

– N�gy. Felt�telezem, hogy n�gy. Ha k�pes voln�k r�, �t�t l�tn�k. Igyekszem �t�t l�tni.”

Orwell felt�telezte, hogy kell� foglalkoz�ssal mindenki megt�rhet�, �s ez a felt�telez�s �sszhangban van azzal az Archim�desznek tulajdon�tott mond�ssal, hogy „adjatok egy fix pontot, s �n kimozd�tom hely�r�l a F�ldet”. �s nem kell ehhez f�lt�tlen�l se inkviz�ci�, se �VH, el�g, ha csak nem tudsz enni adni a k�lyk�dnek – be fogsz h�dolni.

No �s mit nevez�nk embernek? Ugyanaz-e m�g az a megt�rt vil�gn�zet� ember, aki el�tte volt? (Felt�telezve, hogy el�tte volt valaki, nem csak aff�le ember-l�rva.) Bizonyos vall�sok k�l�nbs�get tesznek a k�t �llapot k�z�tt: �embernek illetve �j embernek nevezik a hitetlent �s a megt�rtet, �s �n magam is �gy gondolom, ha egy vil�gn�zetben radik�lis t�r�s k�vetkezik be, ott elt�nik az ember, �s hely�be a Szerep l�p, ami k�tir�ny� �larck�nt funkcion�l. Van, akin�l biol�giai hal�l�ig, �s van, akin�l csak r�vid ideig tart, de mint ember, am�g a szerep tart, megsz�nik l�tezni.

„Dum spiro, dubito” – M�g l�legzem, k�telkedem. Ez is egy j�l hangz� s�t�nista mott� lehetne, ak�r a m�sik kre�lm�nyom, a „Credo in meum Ego”, a „hiszek �nmagamban”. Noha paradoxon, ez a k�t mott� egy�tt jellemzi a s�t�nist�t, aki ugyan k�telkedik (aki szerint a poh�r f�lig �res), egy�ttal azonban felismeri, hogy az embernek a term�szet r�szek�nt sz�ks�ge van bizonyoss�gra, ez�rt azt a bizonyoss�got v�lasztja, ami sz�m�ra a legbiztosabb, a „legtelibb” – �nmag�t. A s�t�nista ego nem abszol�t �rv�ny�, �s nem is pr�b�l olyank�nt tetszelegni. Pontosan ez�rt nincs is itt �rtelme a „j�nak” �s „rossznak”, mert ami valakinek j�, az m�snak rossz lehet – mert ez csak n�z�pont k�rd�se, ahogy a m�reg �s az orvoss�g is viszonylagos lehet. Egy s�t�nista semmik�ppen sem jelentheti ki, hogy � valami „gonosz” istens�get tisztel, hogy sz�m�ra valami univerz�lis, dualista vil�gk�p l�tezik, mert ebben a pillanatban megsz�nne s�t�nista, k�telked� lenni, �s let�borozna egy kital�lt, bizony�tatlan vil�grendszerben. Megtanulna n�gy ujj helyett �t�t l�tni, pedig „a S�t�n az �letet k�pviseli a szellemi v�gy�lmok helyett”.

„De �n V����RT akarok!”

 sok b�lcs ember mutatott r�, hogy m�r mi�rt lenne az, �s csakis az a s�t�nizmus, amir�l �n itt �rogatok, hiszen mindenki tudja, hogy a s�t�nist�k val�j�ban blablablabla.

L�ssunk egy hasonlatot! Ha t�bbet szeretn�nk tudni a buddhizmusr�l, kit �rdemes megk�rdezni: egy zsid�t vagy egy buddhist�t? Melyik�k tudn� ink�bb elmagyar�zni, melyik�k �rt hozz� jobban? Tal�n mindenki sz�m�ra k�nny� bel�tni, a buddhist�t �rdemes err�l faggatni.

A k�vetkez� gyakori �rtetlenked�s az szokott lenni, hogy ok�, cip�t a cip�boltb�l, de m�r mi�rt �pp az volna a s�t�nizmus, amir�l ez a honlap is sz�l, �s mi�rt nem a macskabelez�s az? Egyszer�. A s�t�nizmus egy t�k�letesen ki�rlelt, �s 1966 �ta pontosan defini�lt, ny�ltan l�tez�, �llamilag is elismert vall�s, konzisztens hitrendszerrel, szertart�sokkal �s egyh�zi hierarchi�val, valamint publikus, b�rki �ltal hozz�f�rhet� �s megismerhet� szakirodalommal.